Fényeim
KÉSZÜLT: 2010. ÉVBEN MISKOLCON;
200 PÉLDÁNYBAN, 80gr-os OFFSET
FEHÉR PAPIRON, A/5 FORMÁTUMBAN,
BETŰCSALÁD: VLADIMIR SCRIPT CÍM,
ÉS CASLON BT. SZÖVEG BETÜVEL.
© GÚR ISTVÁN 2010. Magánkiadás
A kötet sorszáma:
A kötetet ajánlom, Áron és Luca unokáimnak
Kedves Könyvforgató!
Megtiszteltetés számomra, hogy Gúr István ( Papus ),
vagy ahogyan előző méltatásomban elneveztem
" A SZERETET BAJNOKA" engem kért fel legújabb
könyve elő- vagy - utószavának megírására.
Nos, gonoszok rettegjetek!
A SZERETET BAJNOKA újra lecsapott. Nem ám,
hogy csak úgy, ármánykodunk össze-vissza!
PINCURKA megszületett! Innentől minden
lehetőség megszűnt az aljas, rossz, ármánykodó,
gonosz előtt.
- Mint egy horror- Jött a SZERETET BAJNOKA ,
magához ölelte lelkünk, s mi fránya álságosak máris
könnyet ejtünk és jóravaló, embertársát - bőrszín és
vallási hovatartozástól függetlenül - családját, gyermekeit,
unokáit, szomszédját és azok szomszédjait szerető,
infantilis polgárrá válunk. BAJNOK csak így tovább!
Azért egy pár gonoszt hagyj meg! Hiszen velünk,
ördögökkel izgalmasabb, színesebb a világ!
Szabados Ambrus
PINCURKA ( 1 )
Papus ma nagyon Boldog Pincurka, Drága.
Öt és fél centire gyarapodtál mára.
Te, ki az élet vizében lubickolsz már,
előtted még hat hónap az, mi arra vár,
hogy elérkezzen a születésed napja;
s közben Papusnak szárnyal majd gondolatja!
Magas ívű röptekben megmutatkozik,
mi alatt Pincurka egyre csak gyarapszik.
Köd előttem, s utánam, - inkább utánam -,
milyen jó, hogy eddig Te Reád vártam:
menet közben fényes kincseket találtam.
Mert az Élet végképp, s nagyon kegyes hozzám.
Hiszem, hogy igen Boldogok leszünk „BABÁM”.
( Áldom e földi létet, és szülő Anyám )
MISKOLC, 2009.03.16. 17 óra 00 perckor
(Papus, „Pincurt” nagyon imádó, anyai nagyapád.)
PINCURKA ( 2 )
Nehéz időket élünk mi manapság,
de szeretettel várunk magunk közé.
Gondolataim Veled vannak örökké,
s lassan teljesedő az a valóság,
ahogyan becsöppensz közénk az életbe;
e különös, ’tán valós földi létbe.
Hozz majd Magaddal sok-sok Szeretetet,
és öleld át lágyan Szeretteidet!
Kezdem érteni az élet értelmét,
lassan felfogom, miért is létezünk.
De mielőtt földi ruhád fölvennéd,
üzenj az Ősöknek, Te Kis Jövevény,
mert találkozásunk öröme szólít…
Csókollak Pincurka, óh Te Teremtmény.
MISKOLC,2009.03.27. 0 óra 15 perc. Papus . . .
PINCURKA ( 3 )
Halk muzsika simogat hajnal tájt.
Múltamat lezárom, egykoron fájt.
Feléd visz szinte minden gondolat,
LUCA tesód helyett más nem szólhat.
Talán csak én mondhatok valamit;
- így a hajnalpírban-, mely felvidít. . .
Szívd Magadba azt az Élet - Erőt,
amely segíthet minden felmenőt.
És erős, edzett gyermekként gyere,
Kinek van bája, s „VITALITÁSA” . . .
erre a kemény Földi Életre.
Közénk tartozol, már velünk is Vagy;
( Hatalmas erők ölelnek engem. )
Ki Téged nagyon Imád, el nem hagy!
MISKOLC, 2009.04.01. 02 óra 50 perc
Papus . . .
PINCURKA ( 4 )
Május negyedike csodás nap volt.
Lelkemben újra nyugalom honolt,
vártam titkon, megmutatod Magad,
s közben mindent, mid van: eltakartad.
Higgyem, hogy titkolódzol, Pincurka?
De az is lehet, hogy csak aludtál.
Hiszen, most még az a „VILÁG” Tiéd.
Pihenj, gyarapodj, és még álmodjál!
Egy csodás, és szép földi életet,
amely nem csak nekünk szól, Drágaság.
Hanem Néked is zeng a Szeretet,
a földön túli, s szerte áradó!
Mindent meghatározó, és kegyes. . .
( de lelkünkben örökre állandó ).
MISKOLC, 2009.05.04. 23 óra 15 perc
Papus . . .
PINCURKA ( 5 )
Mivel a mai nap megmutattad Magad;
így jött életembe egy boldog pillanat.
Örül mindenki, akikhez majd tartozol,
Papus önfeledt, ujjong, s közben szónokol.
Nagyon várunk gyermekem, Drága Pincurka.
Végül is, valahol az enyém is vagy.
Lelked, bizton felettébb nemes (Angyalka).
Luca tesód, és Te vagy az, ki hagy
majd engem egyre jobban kiteljesedni.
Szeretettel Ölellek már most is ÁRON,
ki testében „ÚJ” lesz. Dolgod, most fejlődni,
s majd közénk kerülve, - nem minden áron - ,
de Te vagy, ki csodát teremtesz körünkben.
Körül zeng minket a SZERETET, az Égben
nem szól szebben a zene; amely áradó,
s Szívet melengető, Ránk ható, s állandó!
MISKOLC, 2009, július 20. 19 óra 30 perc, Papus . . .
ÁRON - PINCURKA ( 6 )
„ Földesi Áron „ TE a legjobb Barátom,
hogy köztünk legyél unokám, nagyon várom!
Szeretetem Tégedet is körül ölel . .
Imádlak nagyon, s csak az Élet érdekel.
Az a csodás létezés, melybe Érkezel,
hogy Te is „Fénye” legyél Papusnak, s örök
lángolón, tüzesen, boldogság érzettel
tölthessem fel magam. Óh, Drága Kis Kölök.
Hitem reménye, létem teljesülése,
és életem Boldogsága vagy, Pincurka.
Várlak Drága Gyermekem, most már semmi se
tántorít attól, hogy végre Boldog legyek.
Hozzám tartozol, s én Hozzád ragaszkodom
Áron, Te Isten által megáldott gyermek!
SARTI, 2009. augusztus 05. 22 óra 50 perc
Papus . . .
PINCURKA ( 7 )
Mikor esik, mindig nyomott vagyok,
mégis, Te Reád sokat gondolok.
Tervezgetve a csodás jövőnket,
ígérek Néked nagyon sok szépet.
Szívembe zártalak, igen mélyen,
és az élettől csak azt remélem,
hogy elégedett leszel majd velem.
S Tőled Pincur azt kérem csak, Szeress!
Ahogy Luca is, nővéred; s keress
minden napon, minden éjjeleken.
Így megnyugszom, és Néktek áldozom
azt a hátralévő összes napom,
mit kimért részemre e létezés.
( Nékem nincsen már többé szenvedés! )
SARTI, 2009. aug. 06. 17 óra 40 perc
Papus . . .
PINCURKA ( 8 )
Drága Kis Unokám, Pincurka!
Szólok ma Hozzád, szívem tárva.
Boldog vagyok, mert üzensz nekem,
s több vagy most már, mint az életem.
Manapság néha még hibázom,
„a világot nem én kormányzom!”-
Csupán élek, s Értetek vagyok,
s míg leszek, magunkért harcolok.
Örökös harc az élet, s Veled
örök Boldogság, és Szeretet …
mely Hozzátok mindig elvezet.
Legyen minden pillanat fényes,
szívszorítóan engedelmes.
Így lesz tűnő életem teljes.
MISKOLC, 2009. aug. 20. 08 óra 55 perc
Papus . . .
PINCURKA ( 9 )
Este van, készülőben a vihar,
és Te lassan érkezel, Áronkám.
Drága második unokám! Hamar
eljő a pillanat, hogy én hozzám
közel kerülsz, és ha átölellek,
már többé sohasem félek. Érzek
közben egy megfoghatatlan talányt,
amely felold bennem minden magányt!
Jöjj, egyre közelebb, simogatlak,
s Szeretlek, mindennél jobban, Fiam!
Távoli csillag voltál: akarlak.
S így, Veled lesz egyre szebb életem,
amely most már kiteljesedőben.
Eltűnt belőlem minden félelem!
MISKOLC, 2009.09.29. 20 óra 15 perc
Papus . . .
PINCURKA ( 10 )
Csillag vagy, lassan a Hold ölében.
Várunk Téged sok-sok Szeretettel.
S így teljessé válik az Értelem,
s az Érzelem: Égi kegyelemmel.
Szív rezdülése, élet imádat. . .
(felejtem közben minden hibámat).
Kezdődő Földi léted, örömöm,
és bánataimmal már nem pörölöm
a múltat. Én felveszem a harcot,
s közben az is elképzelhető,
hogy felveszek egy új, fényes arcot.
Mind ezt, csak is Néked köszönhetem.
Boldog vagyok, nagyon-nagyon Boldog.
Nincs más, csak is „Értelmi - Érzelem”!
MISKOLC, 2009.09.29. 20 óra 40 perc
Papus . . .
PINCURKA ( 11 )
Öröm tölti meg szívem: s egyben végtelen
szárnyalás lett úrrá bennem, és lelkemben.
Vitalitásod lenyűgöző, s megnyerő!
Áron : nincs már felettem ború, és felhő.
Lépek előre, megírt úton haladok,
gondolataim tiszták, és úgy akarok
élni, hogy Ti - Néktek mindig megfeleljek!
Lucá - val együtt nagyon- nagyon Szeretlek.
Gyarapodj, erősödj, testben és lélekben,
( engem földi létezésed meghatároz )!
Minden létezőt megteszek életemben,
hogy szíved befogadjon, Drága Gyermekem.
Valamennyi gondolatom csak Veletek,
s létező összes tettem Néktek Szentelem.
MISKOLC, 2009.10.20. 20 óra 40 perc
Papus . . .
PINCURKA ( 12 )
( Hozzátok, Unokáim )
Fénylő Csillagaim Ők: LUCA és ÁRON.
Megtaláltam végül, „hosszú vándorlásom
nem utolsó állomásán”, Boldogságom.
S kitárom e fénylő Szeretetet! Úton,
útfélen azt kívánom Teremtő – Uram,
minden lehetőség Te Hozzád vezessen,
és ne legyen soha egy méltatlan szavam.
Élhessünk mi örök Földi Szeretetben.
Hitem egyre erősebb, e kötés véges.
S nem írhatja fölül semmilyen érzelem.
Sok szépre vagyok még én újra esélyes.
Látnoki képességem gyengülni véltem,
de közben érkezett Fénylő Csillagaim
erőt adtak: sok jóval felvérteződtem.
MISKOLC, 2009.10.27. 01 óra 10 perc-kor
Papus . . .
LUCA ( Az Élet szép Veled )
November van, csodás őszi nap,
az aranyló nap már nem harap.
Szelíden mosolyog az égen,
mint unokám az ölelésben.
Érzem, ahogy lágyan simogat,
LUCA Kicsim, csókolom orcád.
Éles hangod engem hívogat,
Érted mindent, tűzön-vízen át.
( Papus, aki Téged úgy imád,
Papus aki mindig Reád várt. )
Így együtt járjuk majd a határt,
és hallgatjuk pacsirták dalát!
Szedünk mezei virágokat,
Kis kosarad tele lesz vele,
s a kései ősz hűvös szele
röpíti fel vidám dalunkat!
MISKOLC, 2008. nov. 02. 13 óra 30 perc
Luca, Papus és Dédi-Papa…
Ideje, hogy Papus - nak szólítasz!
Ó, Te kis huncut, bestia LUCA.
Megtaláltuk egymást. Jön a Tavasz;
Csupán alszunk néhányat, -SZAMÓCA-.
Virágot adtál Dédi - Papának,
én már tudom, Szeretitek Egymást.
Te is befogadtad, s ő magának
szíve legmélyére rejtett, mi mást
tehetett volna: megbabonáztad!
S szeretete kísér, földi úton,
égi ösvényen, és így Valódat
tudod majd, minden ágazó ponton.
De azon túl is, mivel SZERETET
nélkül nem élet ez a földi lét.
Most kaptál belőle egy csipetet!
Őrizd ezt, és Oszd majdan szerte-szét.
MISKOLC, 2008. október 10. 20 óra 50perc
Névnapodra mit vegyek
Luca Drágám?
- mivel a holdacskát elhagytuk -
Vegyek húzós egeret;
Vonatot és síneket?
Nem, már megvan mit veszek.
Pontosabban, hogy mit teszek.
Néked Tavaszt rendelek,
bodzafát és kék eget!
Rajta csokros felleget.
Felhőtlen, Boldog Életet.
Megrendelem jó előre,
A virágot; a mezőre.
Tél után a lomb nyílását,
a fehér hó olvadását!
S ha meg lesz mind, egy napon,
beadom az ablakodon!
Kezed, orcád csókolom, most
e Boldog Névnapon: Angyalom.
MISKOLC, 2007.dec. 05. 19 óra 50 perc
Szilvásvárad Lucával
(Drága Kis Unokámhoz)
Mentünk a patak mellett, ketten,
fogtam kis kezed, vezettelek.
Az örökké-valóság felé
vettük utunkat, és csiripeltek
köröttünk énekes madarak.
Megállva a tónál, halakat
néztünk: szép „szivárvány-szárnyúak”.
S melegített minket gondolat,
s a körülöttünk tündöklő való!
Megmostam kezed, hűvös vízben,
elmondtam Néked, hogy Imádó
nagyapád mennyire szertelen. -
De nagyon Szeret Téged, Drága.
Amíg csak lehet, Néked élek .
Legyen erőm: Te vagy világa
Papusnak, és Nagyinak, KICSIM.
Néked áldozom, úgy naponta.
Jó Érted élni, - és könnyeim
lassan felszáradnak -, megadta
az Élet, hogy Boldog lehetek.
Most már küzdök, és Szeretek.
Folyamatos a megújulás,
s felmagasztaló, e Szív-hatás!
MISKOLC, 2008. szept. 05.16 óra 50 perc
LUCA ma egy éves!
(Szüli napi köszöntő)
Már minden fán zöld a levél,
ott is marad, amíg csak él.
Gyorsan jön a nyár, lesz meleg?
Közben tervem oly rengeteg.
Nyiladozik sok-sok virág,
összeszedem minden szirmát,
s feldíszítem véle szobád.
Együtt nézzük: lássunk csodát!
Évek jönnek egymás után
mi is jöhet lépted nyomán?
Múló boldogság életünk,
de míg élünk, csak Szeretünk.
Különösen Téged, KICSIM.
Legyen enyém minden napod,
mert Papus a rózsa-szirmod…
Legyél Boldog minden „Szülin”,
és máskor is , Drága Luca!
Lucával 2008. nov. 3.-án
Tokajban voltunk kirándulni,
megnéztük a „Nagy Hegyet”, s tornyát.
Láttunk alatta folyó-vizet,
és figyeltük annak sodrását.
Halakat nem láttunk, elbújtak.
S még a Bodrog-Tisza csábított,
ámultunk, bámultunk, sétáltunk.
Csodás nap volt, engem meghatott.
Fogtam Kis Kezed, vezettelek.
„Fényed” mindent bearanyozott,
mindennél jobban Szerettelek.
S a „Nagy-Kopasz” is ránk mosolygott.
Karomban voltál, úgy vittelek,
lebegtünk a Tisza felett.
Most már tudom, megérdemellek!
- Létem értelme unokám lett -.
MISKOLC, 2008. nov. 05. 22 óra 00 perc
Luca másfél éves
2008.október 25.
Lettél mára nyolcvanegy centi, magas leány,
és szemeidből sugárzik az őszinteség.
Mely engem mindig megbabonáz; egy néhány
hiányzó nap részemről, csak is most mentség.
Mikor nem vagyunk együtt, - nagyon hiányzol,
s mondom; nincs mellettem Prücsök, aki csak viháncol,
és lelket önt mindig Papusba, s életet
lehel a mindennapi valós Élethez!
De én mindig sietek Hozzád, csak hogy láss,
és hogy én is magamhoz ölelhesselek.
Csak ez kell nekem, - szeress kicsim! - semmi más!
*
Egerben esett az eső; féltél kicsit;
de Papus átölelt; s az Isten is segít.
MISKOLC, 2008. okt. 31. 16 óra 30 perc
Luca és Papus
A rajzóra remekül sikerült.
LUCA Papus ölében remekelt,
rajzaival. Ballal, jobbal, becsült
időn belül, lassan-gyorsan elkelt
valamennyi remekmű. A címmel
sem volt baj, egyből kiderült
melyik mű mit ábrázol. És kékkel,
valamint pirossal itatott lett
a ruha, ennek Anya nem örült!
De azért nem is szidott meg bennünket.
Csak dicsérte a rajzokat, s Lucát,
ki tollait Papusnak adta át .
Megőrzésre…
MISKOLC, 2008. nov. 08. 15 óra 10 perc
Szonett ( LULU – 1 )
(Hát itt vagyunk)
Olyan most minden, akár egy ködös álom.
Keresek, kutatok, s e-közben megtalálom
a hőn áhított Boldogságot, Lulu Drágám .
A Szeretet egy ősrégi, csodás találmány.
Belőlem, és belőlünk soha nem fogyhat ki,
mert nagy feladat a miénk, tanítani egy
hite-vesztett világban. Úgy mondta Pilinszky:
„ Hát itt vagyunk, nyissatok ajtót.” Most végre megy,
s elhalad mögöttünk a világ összes baja.
Így most már nem maradhatunk mi sem tétlenek.
Testünk, lelkünk borzong, s ’tán mindenki meghallja
azt a hívó szót! Nincs többé már bűnbocsánat.
Forduljatok az igazság felé emberek,
hogy tisztán mehessünk majd egykor Számadásba!
MISKOLC, 2009. 02. 18. 21 óra 21 perc
Névnapodra, ( Luca Drágám! )
„Szófogadó, jó légy!
Ha vízért küldenek, borért menj,
ha borért küldenek, vízért menj.”
*
Egészséges légy, friss légy.
- Papusnak lovat vegyél…-
Elkeseredve sosem légy!
Ha nem leszek, mindig keressél.
Felnőttként emlékezzél,
- s aki megérdemli, szeresd! -
Mikor a nap felkél,
serénykedjél, s a jót keresd!
*
„Szófogadó, jó légy!
Ha vízért küldenek, borért menj,
ha borért küldenek, vízért menj.”
MISKOLC, 2009. dec. 05-én
Papus ,,Nehogy megfázzál Nekem!”
Február tizenegyedike, ötven centi hó.
LUCA babám nagyon örül, halihó-halihó.
Tolom a havat, tisztítom a járdát, LUCA szól,
„aztán nehogy megfázzál NEKEM”: szívemig hatol.
Félti Papust, biztos szereti nagyon, úgy simul
hozzám, hogy érzem SZERETETÉT. Még csikordul,
s keménységét mutatja a tél, várjuk a Tavasz
jövetelét, a tüzes nap melegét. Kicsit Ravasz
az időjárás. De türelmünk jó időt teremt,
s a kínos átkoktól végre, s végezetül megment.
Csak esik, havazik nagy-nagy pelyhekben hull a hó,
LUCA - BABÁM, s Papus örül: halihó-halihó.
MISKOLC, 2010 év elején
Rövid átirat Istenhez
Isten, aki megfoghatatlan
Ő ad erőt, mi olthatatlan.
Harangok zúgása bátorít.
Ellenségem mindent rám zúdít?
Mégis vagyok mint erős vár,
nem mint méhek nélküli kaptár.
Vegyes érzelmek tolulnak,
de tudom, még vagyok magamnak,
s minden egyes olyan Embernek,
akik miatt sokat szenvedek.
Véremből, és szívemből szólok,
pedig soha nem voltam szónok.
*
Szavam hihető, hiteles,
Így tetteim életszerűek .
Ez az élet mégsem kellemes.
Így nem látszom üres zsebűnek!
MISKOLC, 2010. 02.03. 24 óra 00 perc
Megérintett!
Küzdöttem én, buktam, és nyertem!
Magamba Istent teremtettem.
Elfordulni nagyon egyszerű,
de a visszatérés küzdelme
felemelő, és mégsem könnyű!
*
Megérintett egy ős fuvallat;
hallottam magasztos szavakat.
Magamra találtam, magamra.
Visszatért a tékozló fiú,
a holtomiglan - holtodiglanra!
MISKOLC, 2006. ápr. 16. ( DAM 2004 )
Első éjszaka Görögországban
(Chalkidiki-félsziget, Sarti…)
Az éjszaka nyugodt volt, álmodtam.
Ó-Liszkán jártam, a csonka-torony
fölött repültem, szálltam! S lepörgött
előttem korábbi valóm: láttam,
*
hogyan jár a csorda, este haza
a csapáson, lassan andalogva.
Miként dagaszt nagyi, hogy is rakja
a kenyeret kemencénk sarkába…
*
Fejtük a tehenet, és friss tejet
ittunk a ropogós, sült kalácsra,
mely a kenyér mellett pirult, lassan,
nagyon szép, halvány sárgás-barnára.
*
Álmodtunk egy szebb jövőt, fényeset.
(Kemény munkával éltünk életet).
Szorgalmas szülők gyermeke vagyok,
s szavaimmal mindenkit megáldok.
A keresztet is, mely a határban
mai napig is áll, a harmadik
dűlő végén: „BUNDA - tag” ágyásban!
Emléket állít, örök időkig!
*
Átrepülvén a „KÁSÁS - dűlőnk” felett,
hullt a könnyem, és finom permetet
szórtam a kis kunyhó előtt, - mellett.
Kerestem a szép gyermek-éveket.
*
Kutatok most, és úgy emlékezem,
hogy ne érjen senkit sem sérelem.
Beleolvadtam a Zempléni tájba:
s érzem, nem volt életem hiába!
MISKOLC, 2008.08. 14. 16 óra 50 perc
Ne feledd Kedves Hites
Unokánk, a Drága LUCA megszületett
(2007. április 29-én, 16 óra 26 p.-kor)
Kétezer-hét ápr. huszonkilencedikén.
Azon napon, amikor édesanyád lett
*
e földnek lakója. És most is itt van,
velünk van, vigyáz mireánk, ez a dolga.
Még akkor is, ha Pistát, engem sohasem,
s talán nem szeretett. Lehet, hogy tévedek!
*
Én viszont szerettem „Loós” nagyit, nagyon.
S időnként, ha szól nekem, meg is hallgatom.
Minden szavát, ami csak is hozzám szól!
Az én fájdalmam ez, ki erről beszámol.
*
Most írok Kedvesem, mert félelem tölt el.
Tudok-e még élni igaz szeretettel?
Lesz-e időm, hogy én Veletek jó legyek?
S lesz-e, aki engem majd örökké szeret?
*
Kérdés halmazok Te hozzád! Ragaszkodom. . .
Hozzád „Édes” Hites, mert Te vagy csak nekem,
és Te vagy ki engem ki is választottál,
hogy ne legyen bennem soha sem fájdalom!
Most Hozzád szólok, csak is Hozzád esengek,
már rég nincsenek azon átkos fegyverek…
Szeretnélek nagyon Szeretni, Szeretni,
és ami volt, gyorsan-gyorsan elfeledni!
MISKOLC, 2008. 08.21. 20 óra 21 perc
Mári , Édesem!
Tudom, hogy nagyon Szeretlek;
érzem, Te is viszont Szeretsz!
Így lassan mindent feledek,
ezért most is, még úgy tehetsz
*
a legtöbbet, ha öleled
hites férjed, és vezeted…
Mi már együtt megyünk újra,
- készülve sok feladatra -!
*
Mit az élet ránk szabott;
nem is vagyok már csalódott.
Ölelő karjaim Érted
Nyúlnak, s minden csak is érted!
*
Nem kell félned, sírni szabad,
hogy könnyíts magadon Édes.
Pistu végre veled marad…
Lehetek még szenvedélyes?
MISKOLC, 2008.09.19.16 óra 20 perc
SZONETT ( MÁRI – 1 )
Márikám, Drága Hitesem
Álmaimban sem gondoltam, mégis így van.
Most már egymáséi leszünk mind-örökre!
Bizton tudom, jól döntöttem, s mi hátra van,
legyen kettőnk boldogsága. Meggyötörve
állok előtted, de lelkem újra tiszta.
Nem csak szólamokat zengek Néked Hites.
Gúr Pista hitesed, már nem az a fajta.
Enyém vagy örökre, kérlek nagyon Szeress!
Én nem leszek hálátlan, most egyenlőre,
miként a kivert kutya, csupán úgy érzek.
De hűségem örök marad, esztendőkre,
sőt még létezésem után is Szeretlek,
miként Petőfi Sanyi írta egykoron…
(„Visszajövök a síri világból”) Élek.
MISKOLC, 2008 nov. 25. 19 óra 50 perc
SZONETT ( MÁRI – 2 )
(MÚLÓ PERCEINK)
Im’ az elmúlás halk harangszóval jelez.
A köröttünk lévő élet csupán jelmez,
vagy álruhába bújt valóság?
Amely számunkra egy örökös adósság.
Mit törleszteni csak nagyon lassan lehet,
mert növekvő kamatteherrel fenyeget.
Hiába folyamatos ez élet-kerék,
ha kiugranék, bizton jobban szenvednék.
Múló perceink örök nyomokat hagynak,
de szeretetünk összekovácsol mindent,
amit csinálni akarunk a holnapnak.
Rohanó lépteink visznek más világba,
hol fényben fürödve mi is rátalálunk
az úgy nevezett, örök Boldogságra.
MISKOLC, 2008. dec. 04. 11 óra 20 perc
SZONETT ( MÁRI – 3 )
Úgy akarok fürödni szemed fényében,
hogy a múlt már ne kavarjon fel sohasem.
És jut most eszembe az ígéret Édesem,
amit mondtam harminckét éve, csendesen.
Jelesül, hogy én mindig szeretni foglak,
hogy egy életen keresztül megtartalak…
Csakis magamnak Hitesem, önző módon.
És most már, mindenképpen Néked hódolok.
Várj reám, mindig Szeretettel és ölelj,
mivel szükségem van tested melegére.
Szoríts magadhoz Szívem, kell hogy felelj!
Csak szeress, kezem kezedben mindörökre.
Tudod, nagyon Szeretlek, s eljön az idő,
mikor ketten ülünk fel a fellegekre.
MISKOLC, 2008. dec. 04. 17 óra 10 perc
SZONETT ( MÁRI – 4 )
(Állítok emléket)
A végtelen térben nyíló lehetőségek,
mindig újabb, s újabb horizontot nyitnak meg.
Érzem most újra ébredő szabad döntések
uralják minden-napjainkat, s futó felleg
sem zavarhat már; tisztánlátás, és gondolat-
áradat jellemző, meghatároz tetteket,
és felhatalmaz újból. ( Nem vagyok áldozat ).
Csupán, hitevesztett sűrű erdő-rengeteg.
Megtalálom jó irányba vezető utam,
s nem siratom én az elmúlt, csodás éveket,
megint kezdek élni, s megnyugszom önmagamban.
Állítok emléket, és magam mögött hagyom
a múltat: rohanok így elmúlásom felé,
egyre jobban bizakodva, s nem álmodozva!
MISKOLC, 2009. 01. 17. 16 óra 50 perc
Az Istenek akarata
(Kedves Hites)
Simogass miként szél-fuvallat,
melegíts, akár Nap sugára.
Az Istenek úgy határoztak,
Te, maradsz meglévő utamra,
*
mely még hátra van, Kedves Hites.
Titokban hullatott könnyeiddel
tanulj meg feledni, és képes
leszel élni Nagy - Szeretettel.
*
Mégis, hogy meddig leszünk együtt,
nem tudható, ki nem fürkészed.
De az enyém leszel mindenütt!
Szeretlek nagyon, s Érted élek . . .
MISKOLC, 2008. 20. 20 óra 50 perc
Drága Jó Apám!
Nyolcvannégy; botütésből
nagyon-nagyon sok.
Én tudom ezt a legjobban,
de velünk az angyalok!
*
Egyet máris bemutatok;
aki nem más, mint dédunokád,
az én drága Kis Unokám.
Tudom, már találkoztatok,
*
de azért még legyen alkalom,
legyen sok boldog év, mely
hozzánk is köt Téged, Apám!
Sokáig élj, s az Isten Áldjon.
MISKOLC, 2007. dec. 09. 9 óra 00 perc
Nincs miért!
Hogyan is van? Bennünk az Isten,
avagy mi vagyunk az Istenben?
Még nem tudhatom: de keresem
a megoldhatatlant, és létem
kimért pályáján áthaladva,
- szeretnék soha nem hibázva -,
felnőni miden feladathoz,
még az égi templom nem harangoz!
Nincs miért! Nem is ellenkezem,
elfogadom adott életem.
Az átéltet, s az átélhetőt,
hogy megismerjem a Teremtőt.
MISKOLC, 2009.08. 06. 19 óra 50 perc
Támogatók
Kiss Árpád
Gúr Nándor
Dr. Sárközi László
Dr. Besenyei Lajos
Béres Gyula Tamás
Csonka László
Szabados Ambrus
Agócs Ferenc
Ábel László
Balla Dezső
Csősz Géza
Dr. Illés Béla
Illés Tamás
Dr. Hörcsik Richárd
Kasza János
Kovács Attila
Kurmai Gábor
Nádi Gyula
Németi Lajos
Péli Tibor
Dr. Sziklavári István
